Az épület története

A Szigetköz határában található Mosonmagyaróvár – korábbi nevén Moson és Magyaróvár – nagy történelmi múlttal rendelkezik, a Római Birodalom idejében a Duna menti limes mentén Ad Flexum néven említik, majd Szent István király idejében vármegye központtá vált.

A 13. századtól kezdve Moson fontos kereskedelmi szerepet töltött be a térségben, főként az Ausztria felé irányuló gabonakereskedelemnek köszönhetően. A 16-19. században számos kereskedőház és magtár épült főutcáján – többek között a Futura. A Futura építésének éve bizonytalan, a legtöbb helyi forrás szerint 1752-ben épült, bár a földszinti fagerendákba vésve az 1705-ös és 1751-es évszámok is olvashatók.

Egy 19. századi térkép ábrázolása szerint Habsburg–Tescheni Károly főherceg uradalmához tartozott, amely 1826-ban hitbizomány lett, a rajta álló raktárral együtt. Ez azt jelentette, hogy a birtok és az épületegyüttes a főherceg családjának elidegeníthetetlen vagyonává vált, több Habsburg főúr kezébe került, így például Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc is birtokolta a Futurát.

Az épületet 100 évente egyszer újra kellett vakolni: a dualizmus idején ez meg is történt, de később, a két világháború között elmaradt a felújítás, így kívülről igencsak elhanyagolt látványt nyújtott. 1937-ben a Futura akkori Habsburg tulajdonosa, ifjabb Albrecht főherceg eladta a magtárt Moson nagyközségnek, amiért cserébe összesen 42.000 pengőt kapott. A városegyesítés miatt az eladás folyamata elhúzódott, így végül 1943-ban került át végleg a Futura tulajdoni joga a város kezébe. Ezt követően a Futúra R.T. működtette a magtárat.

A II. világháború után államosították, a rendszerváltásig több intézmény tulajdonába került; végül 1995-ben ismét Mosonmagyaróvár városáé lett. Gabonatároló funkcióját az 1980-as években veszítette el, ezt követően földszinti részét kereskedelmi és raktározási célra hasznosították, az első emeleten pedig a Hansági Múzeum tárolta régészeti anyagát. 2001-ben állagmegőrző épületszerkezeti és építészeti felújítási munkákat végeztek rajta. A projekt megkezdése előtt is kiváló műszaki állapotban volt, napjainkban is Mosonmagyaróvár főutcájának meghatározó épületeként tartják számon.

Építészeti szempontból a Futura egyszerű, klasszicizáló stílusban megépített, monumentális megjelenésű késő barokk épület. Megépítése óta külseje valószínűleg nem sokat változott. Az épület belső kialakítása faszerkezetes, háromemeletes, belső megjelenése egységes. Különlegessége, hogy a mosoni gabonaraktárak közül egyedül a Futura maradt meg.